Az ügyvédek által nyújtott szolgáltatásokat az Ügyvédi hivatás megszervezéséről és gyakorlásáról szóló 51/1991-es törvény, a Büntetőeljárási törvénykönyv és a Polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvek szabályozzák.
Ezek a törvények előírják az ügyvédek jogait és kötelezettségeit a hivatásuk gyakorlása során. Az ügyvéd jogásznak számít, tehát jogi diplomával rendelkező személy. Azonban nem minden jogász ügyvéd. Az ügyvédek azok a jogászok, akik az Országos Ügyvédi kamara tagjai, amelynek működése megyei szinten történik.
A büntetőeljárásban a védelmi szerepet ellátó ügyvédet védőügyvédnek hívják. Csak azok az ügyvédek lehetnek védőügyvédek, akik az Ügyvédi kamara tagjai. Egyes védőügyvédek csak büntetőjoggal foglalkoznak, tehát kimondottan vagy túlnyomó részben büntető ügyekben nyújtanak jogsegélyezést és képviseletet a büntető igazságszolgáltatási szervek előtt.
A büntető igazságszolgáltatási szervek a következők: bűnügyi nyomozó szervek (rendőrök), büntetőeljárási szervek (az ügyészség ügyészei) és bíróságok (bírák vagy bírósági tanácsok).
A polgári és kereskedelmi jog területén a képviselet és jogsegélyezés a bíróságok előtt történik. A bíróságok bírósági tanácsokban hoznak ítéleteket. A bírósági tanácsok első fokon egy bíróból állnak és a fellebbezési szakaszban (másodfokon vagy harmagyfokon) kettő, három vagy öt bíróból állnak.
A polgári perek előkészítése különösen nehéz feladat, egy interaktív és nagyon részletes konzultációt igényel az ügyféllel. A polgári eljárás elindítása a perbehívási kérelem megírásával és benyújtásával történik, az összes hozzákapcsolodó irattal együtt. A perbehívási kérelemnek tartalmaznia kell a bizonyítékokat, amelyek később majd megvitatásra és megtárgyalásra kerülnek, mint például a szakértői véleményezés és a tanúvallomások.
A különböző szakterületekkel foglalkozó ügyvédi irodánk tagja általában a Kolozsvári Ítélőtábla körzetében végzik tevékenységüket.